Pagoda

A pagodaétterem szegeden kultuszteremtő hely volt, ahol nagyon finom kínai ételeket szolgáltak fel. A szegediek legnagyobb bánatára bezárta kapuit.

Pagoda

A hagyom továbbörökítése céljából recepteket közlünk, méghozzá olyanokat, amelyek illenek a pagodához, az ázsiai konyhához.

Az ősi Kína a nyugati ember számára még ma is egy titokzatos hely. A múltat a kínai szellemiség három csúcspontja, a konfucianizmus, a taoizmus és a kínai buddhizmus határozta meg. Mindez nem csupán a filozófiai gondolkodásra volt hatással, hanem a mindennapi életre is. A társadalmi és családi szokások ezek révén alakultak, ezek az irányzatok alkották meg a szabályozó elveket évszázadokon keresztül.

Az i. e. V-III. század a kínai bölcselet aranykora. A kínai filozófia középpontjában az emberi lény állt. Háromféle szerepe volt: mint egyén, mint valamely család része, és mint a társadalom tagja. Ezek a szerepek nagyon erős érzéseket foglalnak magukba. Ezért ugyancsak szükség volt valamilyen etikai kódexre, hogy e háromféle feladat összhangot alkosson, és az ember harmóniában tudjon élni.

A hagyományos kínai filozófusok az elméleti tudományon belül is szakosodtak, de a középpontban mindig a társadalmi etika állt. Ez illeszkedett a természet és az ember kapcsolatához. Az ókori filozófusok szent küldetése létrehozta a szív, az ég és a föld kötelékét, az élő ember sorsának meghatározóit. A kínai szellemiség jelentősen befolyásolta a kínai kultúrát. Ezt olyan tág fogalomként kell értelmezni, amelybe beletartozott az irodalom, a gazdaságtan és a politika. A zenén vagy az orvosláson keresztül a harcművészetek gyakorlása és fejlesztése, sőt még a táplálkozástudomány is.

A tao, az út a természet rendje, mely állandó változással jár. A bölcs embernek úgy kell élnie, hogy a cselekedetei összhangban legyenek mindezzel. Az örök törvényekkel és a változó élettel is. A taoista ember legnagyobb erénye, ha képes a természettel harmóniában élni.

Nem választja élesen ketté a tudást és a hitet, a taoista felfogás számára a különféle szellemi irányzatok, hitbéli elkötelezettség vagy világkép ugyanannak a világtörvénynek csupán különféle megnyilvánulásai.

A taoizmushoz hasonlóan a konfucianizmus is a társadalmi élettel kapcsolatos szokásokat szabályozta. Így a fejlett erkölcsiséggel rendelkező világ megteremthette a kultúra virágzását. Ez pedig hatással volt a társadalmi életre. Ekképpen tért vissza a kör önmagába. Az egyén bölcsessége, ami megnyilvánul a társadalmi cselekvésben egységet alkotott. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a taoizmus jobban az egyénre, a konfucianizmus inkább a társadalmi kérdésekre fókuszált, melyben a családmodell, az ősök és feljebbvalók tisztelete képezte az alapot.

E kettő mellett a buddhizmus volt a harmadik életformáló erő, s bár többször megpróbálták e három irányzatot egyesíteni, ez nem sikerült. Nem is volt rá igazából szükség.

Mint említettük a táplálkozástudomány is a kultúra részét képezte. Ízelítőül majd néhány receptet is közreadunk. Nos, nem az ókori Kína konyhájából, hanem modern, egészségközpontú kínai különlegességet.

A pagodaétterem szegeden kultuszteremtő hely volt, ahol nagyon finom kínai ételeket szolgáltak fel. A szegediek legnagyobb bánatára bezárta kapuit.

Pagoda

A hagyom továbbörökítése céljából recepteket közlünk, méghozzá olyanokat, amelyek illenek a pagodához, az ázsiai konyhához.

Az ősi Kína a nyugati ember számára még ma is egy titokzatos hely. A múltat a kínai szellemiség három csúcspontja, a konfucianizmus, a taoizmus és a kínai buddhizmus határozta meg. Mindez nem csupán a filozófiai gondolkodásra volt hatással, hanem a mindennapi életre is. A társadalmi és családi szokások ezek révén alakultak, ezek az irányzatok alkották meg a szabályozó elveket évszázadokon keresztül.

Az i. e. V-III. század a kínai bölcselet aranykora. A kínai filozófia középpontjában az emberi lény állt. Háromféle szerepe volt: mint egyén, mint valamely család része, és mint a társadalom tagja. Ezek a szerepek nagyon erős érzéseket foglalnak magukba. Ezért ugyancsak szükség volt valamilyen etikai kódexre, hogy e háromféle feladat összhangot alkosson, és az ember harmóniában tudjon élni.

A hagyományos kínai filozófusok az elméleti tudományon belül is szakosodtak, de a középpontban mindig a társadalmi etika állt. Ez illeszkedett a természet és az ember kapcsolatához. Az ókori filozófusok szent küldetése létrehozta a szív, az ég és a föld kötelékét, az élő ember sorsának meghatározóit. A kínai szellemiség jelentősen befolyásolta a kínai kultúrát. Ezt olyan tág fogalomként kell értelmezni, amelybe beletartozott az irodalom, a gazdaságtan és a politika. A zenén vagy az orvosláson keresztül a harcművészetek gyakorlása és fejlesztése, sőt még a táplálkozástudomány is.

A tao, az út a természet rendje, mely állandó változással jár. A bölcs embernek úgy kell élnie, hogy a cselekedetei összhangban legyenek mindezzel. Az örök törvényekkel és a változó élettel is. A taoista ember legnagyobb erénye, ha képes a természettel harmóniában élni.

Nem választja élesen ketté a tudást és a hitet, a taoista felfogás számára a különféle szellemi irányzatok, hitbéli elkötelezettség vagy világkép ugyanannak a világtörvénynek csupán különféle megnyilvánulásai.

A taoizmushoz hasonlóan a konfucianizmus is a társadalmi élettel kapcsolatos szokásokat szabályozta. Így a fejlett erkölcsiséggel rendelkező világ megteremthette a kultúra virágzását. Ez pedig hatással volt a társadalmi életre. Ekképpen tért vissza a kör önmagába. Az egyén bölcsessége, ami megnyilvánul a társadalmi cselekvésben egységet alkotott. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a taoizmus jobban az egyénre, a konfucianizmus inkább a társadalmi kérdésekre fókuszált, melyben a családmodell, az ősök és feljebbvalók tisztelete képezte az alapot.

E kettő mellett a buddhizmus volt a harmadik életformáló erő, s bár többször megpróbálták e három irányzatot egyesíteni, ez nem sikerült. Nem is volt rá igazából szükség.

Mint említettük a táplálkozástudomány is a kultúra részét képezte. Ízelítőül majd néhány receptet is közreadunk. Nos, nem az ókori Kína konyhájából, hanem modern, egészségközpontú kínai különlegességet.

A pagodaétterem szegeden kultuszteremtő hely volt, ahol nagyon finom kínai ételeket szolgáltak fel. A szegediek legnagyobb bánatára bezárta kapuit.

Pagoda

A hagyom továbbörökítése céljából recepteket közlünk, méghozzá olyanokat, amelyek illenek a pagodához, az ázsiai konyhához.

Az ősi Kína a nyugati ember számára még ma is egy titokzatos hely. A múltat a kínai szellemiség három csúcspontja, a konfucianizmus, a taoizmus és a kínai buddhizmus határozta meg. Mindez nem csupán a filozófiai gondolkodásra volt hatással, hanem a mindennapi életre is. A társadalmi és családi szokások ezek révén alakultak, ezek az irányzatok alkották meg a szabályozó elveket évszázadokon keresztül.

Az i. e. V-III. század a kínai bölcselet aranykora. A kínai filozófia középpontjában az emberi lény állt. Háromféle szerepe volt: mint egyén, mint valamely család része, és mint a társadalom tagja. Ezek a szerepek nagyon erős érzéseket foglalnak magukba. Ezért ugyancsak szükség volt valamilyen etikai kódexre, hogy e háromféle feladat összhangot alkosson, és az ember harmóniában tudjon élni.

A hagyományos kínai filozófusok az elméleti tudományon belül is szakosodtak, de a középpontban mindig a társadalmi etika állt. Ez illeszkedett a természet és az ember kapcsolatához. Az ókori filozófusok szent küldetése létrehozta a szív, az ég és a föld kötelékét, az élő ember sorsának meghatározóit. A kínai szellemiség jelentősen befolyásolta a kínai kultúrát. Ezt olyan tág fogalomként kell értelmezni, amelybe beletartozott az irodalom, a gazdaságtan és a politika. A zenén vagy az orvosláson keresztül a harcművészetek gyakorlása és fejlesztése, sőt még a táplálkozástudomány is.

A tao, az út a természet rendje, mely állandó változással jár. A bölcs embernek úgy kell élnie, hogy a cselekedetei összhangban legyenek mindezzel. Az örök törvényekkel és a változó élettel is. A taoista ember legnagyobb erénye, ha képes a természettel harmóniában élni.

Nem választja élesen ketté a tudást és a hitet, a taoista felfogás számára a különféle szellemi irányzatok, hitbéli elkötelezettség vagy világkép ugyanannak a világtörvénynek csupán különféle megnyilvánulásai.

A taoizmushoz hasonlóan a konfucianizmus is a társadalmi élettel kapcsolatos szokásokat szabályozta. Így a fejlett erkölcsiséggel rendelkező világ megteremthette a kultúra virágzását. Ez pedig hatással volt a társadalmi életre. Ekképpen tért vissza a kör önmagába. Az egyén bölcsessége, ami megnyilvánul a társadalmi cselekvésben egységet alkotott. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a taoizmus jobban az egyénre, a konfucianizmus inkább a társadalmi kérdésekre fókuszált, melyben a családmodell, az ősök és feljebbvalók tisztelete képezte az alapot.

E kettő mellett a buddhizmus volt a harmadik életformáló erő, s bár többször megpróbálták e három irányzatot egyesíteni, ez nem sikerült. Nem is volt rá igazából szükség.

Mint említettük a táplálkozástudomány is a kultúra részét képezte. Ízelítőül majd néhány receptet is közreadunk. Nos, nem az ókori Kína konyhájából, hanem modern, egészségközpontú kínai különlegességet.

A pagodaétterem szegeden kultuszteremtő hely volt, ahol nagyon finom kínai ételeket szolgáltak fel. A szegediek legnagyobb bánatára bezárta kapuit.

Pagoda

A hagyom továbbörökítése céljából recepteket közlünk, méghozzá olyanokat, amelyek illenek a pagodához, az ázsiai konyhához.

Az ősi Kína a nyugati ember számára még ma is egy titokzatos hely. A múltat a kínai szellemiség három csúcspontja, a konfucianizmus, a taoizmus és a kínai buddhizmus határozta meg. Mindez nem csupán a filozófiai gondolkodásra volt hatással, hanem a mindennapi életre is. A társadalmi és családi szokások ezek révén alakultak, ezek az irányzatok alkották meg a szabályozó elveket évszázadokon keresztül.

Az i. e. V-III. század a kínai bölcselet aranykora. A kínai filozófia középpontjában az emberi lény állt. Háromféle szerepe volt: mint egyén, mint valamely család része, és mint a társadalom tagja. Ezek a szerepek nagyon erős érzéseket foglalnak magukba. Ezért ugyancsak szükség volt valamilyen etikai kódexre, hogy e háromféle feladat összhangot alkosson, és az ember harmóniában tudjon élni.

A hagyományos kínai filozófusok az elméleti tudományon belül is szakosodtak, de a középpontban mindig a társadalmi etika állt. Ez illeszkedett a természet és az ember kapcsolatához. Az ókori filozófusok szent küldetése létrehozta a szív, az ég és a föld kötelékét, az élő ember sorsának meghatározóit. A kínai szellemiség jelentősen befolyásolta a kínai kultúrát. Ezt olyan tág fogalomként kell értelmezni, amelybe beletartozott az irodalom, a gazdaságtan és a politika. A zenén vagy az orvosláson keresztül a harcművészetek gyakorlása és fejlesztése, sőt még a táplálkozástudomány is.

A tao, az út a természet rendje, mely állandó változással jár. A bölcs embernek úgy kell élnie, hogy a cselekedetei összhangban legyenek mindezzel. Az örök törvényekkel és a változó élettel is. A taoista ember legnagyobb erénye, ha képes a természettel harmóniában élni.

Nem választja élesen ketté a tudást és a hitet, a taoista felfogás számára a különféle szellemi irányzatok, hitbéli elkötelezettség vagy világkép ugyanannak a világtörvénynek csupán különféle megnyilvánulásai.

A taoizmushoz hasonlóan a konfucianizmus is a társadalmi élettel kapcsolatos szokásokat szabályozta. Így a fejlett erkölcsiséggel rendelkező világ megteremthette a kultúra virágzását. Ez pedig hatással volt a társadalmi életre. Ekképpen tért vissza a kör önmagába. Az egyén bölcsessége, ami megnyilvánul a társadalmi cselekvésben egységet alkotott. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a taoizmus jobban az egyénre, a konfucianizmus inkább a társadalmi kérdésekre fókuszált, melyben a családmodell, az ősök és feljebbvalók tisztelete képezte az alapot.

E kettő mellett a buddhizmus volt a harmadik életformáló erő, s bár többször megpróbálták e három irányzatot egyesíteni, ez nem sikerült. Nem is volt rá igazából szükség.

Mint említettük a táplálkozástudomány is a kultúra részét képezte. Ízelítőül majd néhány receptet is közreadunk. Nos, nem az ókori Kína konyhájából, hanem modern, egészségközpontú kínai különlegességet.

A pagodaétterem szegeden kultuszteremtő hely volt, ahol nagyon finom kínai ételeket szolgáltak fel. A szegediek legnagyobb bánatára bezárta kapuit.

Pagoda

A hagyom továbbörökítése céljából recepteket közlünk, méghozzá olyanokat, amelyek illenek a pagodához, az ázsiai konyhához.

Az ősi Kína a nyugati ember számára még ma is egy titokzatos hely. A múltat a kínai szellemiség három csúcspontja, a konfucianizmus, a taoizmus és a kínai buddhizmus határozta meg. Mindez nem csupán a filozófiai gondolkodásra volt hatással, hanem a mindennapi életre is. A társadalmi és családi szokások ezek révén alakultak, ezek az irányzatok alkották meg a szabályozó elveket évszázadokon keresztül.

Az i. e. V-III. század a kínai bölcselet aranykora. A kínai filozófia középpontjában az emberi lény állt. Háromféle szerepe volt: mint egyén, mint valamely család része, és mint a társadalom tagja. Ezek a szerepek nagyon erős érzéseket foglalnak magukba. Ezért ugyancsak szükség volt valamilyen etikai kódexre, hogy e háromféle feladat összhangot alkosson, és az ember harmóniában tudjon élni.

A hagyományos kínai filozófusok az elméleti tudományon belül is szakosodtak, de a középpontban mindig a társadalmi etika állt. Ez illeszkedett a természet és az ember kapcsolatához. Az ókori filozófusok szent küldetése létrehozta a szív, az ég és a föld kötelékét, az élő ember sorsának meghatározóit. A kínai szellemiség jelentősen befolyásolta a kínai kultúrát. Ezt olyan tág fogalomként kell értelmezni, amelybe beletartozott az irodalom, a gazdaságtan és a politika. A zenén vagy az orvosláson keresztül a harcművészetek gyakorlása és fejlesztése, sőt még a táplálkozástudomány is.

A tao, az út a természet rendje, mely állandó változással jár. A bölcs embernek úgy kell élnie, hogy a cselekedetei összhangban legyenek mindezzel. Az örök törvényekkel és a változó élettel is. A taoista ember legnagyobb erénye, ha képes a természettel harmóniában élni.

Nem választja élesen ketté a tudást és a hitet, a taoista felfogás számára a különféle szellemi irányzatok, hitbéli elkötelezettség vagy világkép ugyanannak a világtörvénynek csupán különféle megnyilvánulásai.

A taoizmushoz hasonlóan a konfucianizmus is a társadalmi élettel kapcsolatos szokásokat szabályozta. Így a fejlett erkölcsiséggel rendelkező világ megteremthette a kultúra virágzását. Ez pedig hatással volt a társadalmi életre. Ekképpen tért vissza a kör önmagába. Az egyén bölcsessége, ami megnyilvánul a társadalmi cselekvésben egységet alkotott. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a taoizmus jobban az egyénre, a konfucianizmus inkább a társadalmi kérdésekre fókuszált, melyben a családmodell, az ősök és feljebbvalók tisztelete képezte az alapot.

E kettő mellett a buddhizmus volt a harmadik életformáló erő, s bár többször megpróbálták e három irányzatot egyesíteni, ez nem sikerült. Nem is volt rá igazából szükség.

Mint említettük a táplálkozástudomány is a kultúra részét képezte. Ízelítőül majd néhány receptet is közreadunk. Nos, nem az ókori Kína konyhájából, hanem modern, egészségközpontú kínai különlegességet.